2015. augusztus 2., vasárnap

15. // Szeretlek, te kis hülye.

Hiii,
Augusztus első része megérkezett!!! :D Bammm, múltbeli szereplő említése a részben: pipa. Egy-két újabb szereplő: pipa. Édes Heyton pillanatok: pipa. Remélem, így már rossz rész nem lehet. :D Ah, és lenne egy kérdésem. :D Mennyire élethű, valóságos a történet? Szóval, mennyire hihetőek a részek, az események, és a többi? Und ha már kérdések, akkor mi a véleményetek Niallről? Liamről? A srácok és Peyton kapcsolatáról? Válaszaitokat várom a komment szekcióban. ;) Jó olvasást! Xxx

// Peyton Hollingsworth

A hét hátralévő részében Harry elszólása járt a fejemben. Nem akart kapcsolatba lépni, számomra ismeretlen okok miatt. Na, nem mintha ez engem elszomorított volna, hiszen én sem voltam egy barátnő alkat, meg amúgy sem voltam felkészülve egy komoly valamire. Bár mielőtt még mélyebben elveszhettem volna a gondolataimban, a tanár a nevemet hallatta. Matek óra volt, szóval kérdezhetett bármit, tekintve hogy ész vagyok, lett volna rá válaszom.
- Peyton? – kíváncsi tekintettel néztem a tanárra, ügyet sem vetve az osztályban lévő többi diákra, ugyanis mind engem bámultak. Azt hitték majd elpirulok, vagy valami? – Nos, mit kaptál a tízes kérdésre? 
Lepillantottam a papíromra, majd felsóhajtva elmotyogtam a választ. Mr. Bobby elismerően bólintott, és mintha nem akart volna nekem hinni, elvégezte az egyenletet a telefonján lévő számológéppel. Legalábbis én így vettem le, amikor elővette a készüléket, majd a többi diákra nézve bólintott. Niall, velem ellentétben ült és csendesen figyelt a tanárra, ugyanis én szinte elfolytam a leghátsó sorban az asztalon, ahol ültünk. Hatalmas szikla esett le a vállaimról, amikor megtudtam, hogy legalább ő velem lesz. Mi mondhatni túl okosak voltunk Harryhez és Liamhez képest. De aztán angolból meg ők voltak magasabb csoportban, mint mi Niallel. Őszintén örültem, hogy a szőke sráccal ennyi közös órám volt, hiszen eléggé jóba lettünk az elmúlt napok alatt és nem éreztem magam annyira különállónak. 
- Pay, eljössz velem az ebédlőbe miután kicsöngettek? – pillantott rám Niall miközben tollával a füzetének sarkába rajzolgatott köröket – Liam valószínűleg „túlfáradt” lesz, Harry meg majd azt mondja, hogy már leült és nem fog felkelni.
- Persze – feleltem mosolyogva – Indokolnod sem kellett volna. Inkább megyek valahova, minthogy egy órán keresztül csak üljek egyhelyben. Komolyan mondom, nagyon lusták lettek mióta Mr. Russel bekeményített az edzéseken.
- Ah, még jó, hogy engem nem futtat annyit a térdem miatt – horkantott fel, arcán széles vigyor mutatkozott – Imádok focizni, de a térdem néha feladja a szolgálatot és nem is erőltethetem meg annyira. 
- Legalább nem fáradsz ki annyira az edzések után – vontam vállat – De persze megértem, hogy ugyanakkor rossz is, hiszen nem vehetsz részt a játékban száz százalékosan.

Hosszú sor állt az ebédlőben, és őszintén nem értettem a végére már, hogy miért is álltunk ott. Niall csupán egy szendvicset szeretett volna, szóval nem volt világos, hogy miért nem tudtunk elmenni valami boltba, esetleg egy McDonald’sba, hiszen egy köpésnyire volt az egyetemtől. 
- Hallod, ha kell, akkor megkapod az enyémet – ajánlottam fel végül – Harry volt olyan édes hogy csinált nekem is egyet, de mivel te éhesebb vagy nálam, csak edd meg.
- Biztos? – nézett rám bizonytalanul mire csak megerősítésképpen bólintottam – Oké. Amúgy néha tényleg azt hiszem, hogy együtt vagytok.
- Oh – lepődtem meg – Miért? Csak szoros kapcsolat van köztünk, vagyis lehet azt mondani. 
- Nem tudom – kezdte – Csupán vannak olyan pillanatok, amikor totál el tudnálak képzelni benneteket együtt, mert eleve annyira összeilletek meg minden. Ki tudja, lehet, hogy a jövőben együtt lesztek.
- Egyikünk sincs felkészülve egy párkapcsolatra, szóval nem hiszem, hogy lesz belőlünk valami. 
- Hát elmondta neked? 
- Micsodát? 
- Ami történt Miával!? 
- Ki az a Mia? – kérdeztem zavarodottan – Kellett volna tudnom róla?
- Erm, nem érdekes – szólalt fel gyorsan – Nézd, én csak azt hittem, hogy tudsz a múltjáról, de ha nem akkor nem is szeretnék semmit kikotyogni. Hiszem, hogy idővel megnyílik előtted is. 
- Szóval ez ilyen nagyon komoly dolog, igaz? Amolyan embert változtató cucc?! 
- Aha. De ha lehet, akkor ne említsd meg előtte, rendben? Még mindig eléggé érzékenyen érinti és tudom, hogy nem árulnál be meg semmi, de nem akarom, hogy hozzám jöjjön és engem hibáztasson. Meg eleve nem akarom szomorúnak látni. Elég volt hónapokon keresztül felkaparni a földről. Eszméletlen, hogy mennyire élettelenné vált és most, hogy te az életébe kerültél, olyan, mintha újraéledt volna. Tudom, hogy nem vagytok együtt, ahogy azt is, hogy imád veled lenni. Különös bánásmódban részesülsz az ő feléről, és remélem, hogy nem tervezel semmilyen trükköt használni ellene, avagy rajta.
- Annyi minden van, amit szeretnék tudni róla – sóhajtottam fel miközben megráztam a fejem – De egyszerűen csak hallgat. És tudom, hogy türelmesnek kell lennem, de amit most mondtál, csak még kíváncsibbá tett. Valamint ne aggódj, eszemben sincs ellene menni. Mindinkább szeretném megismerni, még ha nehéz is. 
- Értelek – bólintott – Noha, mint mondtam az előbb, nagy az esélye, hogy megnyílik majd neked. Fontos vagy neki és ez szerintem mindenkinek leesett már. Arra kérlek, hogy ne játssz vele és ne mutass felé hamis érzelmeket. 
- Úgy érzem, mintha ez a beszélgetés egy lelki tanácsadásba torkollott volna. 
- Lehet – nevetett fel – De komolyan beszéltem az előbb. Talán keménynek mutatja magát, belülről egy érzékeny kisfiú.
- Tudom.
- Hogy mondod?
- Brightonban összetört. Szó szerint. Mikor este elmentem fürdeni, aztán visszamentem a szobába, akkor az ágyon fekve zokogott és életemben nem éreztem magam annyira tehetetlennek, mint aznap este. Fogalmam nincs, hogy mi történt, hiszen mai napig kerüli a témát és olyan, mintha ő maga sem szeretne rá emlékezni. Majd végül kibökte egyik nap, hogy a nővérével nincsenek valami jó viszonyba, szóval feltételezem, hogy köze lehet ehhez. 
- Igen. Nos, Harry nem egy egyszerű eset, ha az érzelmeiről kell beszélni – mondta – Na, de ne is beszéljünk róla tovább, mert a végén még rosszul érzem magam amiatt, hogy kibeszélem.
- Persze, igazad van – értettem egyet vele mialatt a szokásos kis helyünkre indultunk. 
Liam és Harry már ott ültek egy számomra ismeretlen sráccal és két ismeretlen lánnyal. Finoman, alig észrevehetően meglököttem Niall karját, mire rám kapta a tekintetét. Én csak a fejemmel biccentettem az asztalunk felé, melyre ő egy biztató mosolyt küldött felém. 
- Sziasztok! – köszöntötte őket Niall, míg én csak biccentettem. 
Valamilyen szinten kínos volt a helyzet, hiszen egy hely maradt az asztalnál, ahova természetesen Niall letelepedett. Mert miért is ne? Azonban tekintetem felkaptam, amikor szemem sarkából láttam, amint felém nyúlt egy kéz. Harry volt az, és nem igazán értettem, hogy mit akart. Aztán persze mikor az ölébe húzott, úgy éreztem, hogy megvilágosodtam. Hátával az üvegnek támaszkodott, lábai fel voltak húzva, így simán befértem közéjük. Gondolom útban lehettem, hiszen hátra húzott, így a mellkasának dőltem, kezeit pedig kényelmesen összekulcsolta előttem, a mellkasomon. 
- Akkor találkozunk a pályán öt óra fele, ha nektek is megfelel – szólalt fel a sötétbőrű, fekete hajú srác. Miután felállt, felénk közelített, lepacsizott Harryvel, majd szavait felém intézte – Örülök, hogy találkoztunk…
- Peyton – segítettem ki.
- Nos, örülök, hogy találkoztunk, Peyton! – ismételte el újra, mosolyogva – A nevem Zayn. Remélem a közel jövőben többször is látjuk egymást.
- Én is – pillantottam fel rá megeresztve egy halvány mosolyt. 
Amikor eltűnt a köreinkből, a két lányból még egy velünk maradt. Gondolom a szőke a barátnője lehetett esetleg testvére. Fene se tudta. De mivel érdekelt a dolog, elő vettem a telefonom, megnyitottam a jegyzeteket, majd írni kezdtem. Harry tökéletesen látott mindent, szóval el tudta olvasni majd válaszolni is tudott. Nem akartam hangosan neki állni, beszélgetni, hiszen nem kellett a többiek figyelme. Nem szerettem a középpontban lenni, néha még is úgy éreztem, hogy ott kellett lennem. Igaza volt Harrynek, engem szinte lehetetlen kiismerni.

„A srácnak a neve Zayn volt, mint azt már tudod. Egy idős velünk, csupán ő egy évvel előbb kezdte az egyetemet. Ő is focizik, de mivel nyaralt a családjával vagy hol a francba volt, nem volt ideje találkozni velünk. Liammel egészen hamar megtalálták a közös hangot. A szöszke csaj a nője volt, gondolom ezt levágtad. A barna, göndör hajú meg Liam egyik plátói szerelme az első nap óta.”

Tehát még sem a testvére volt, hanem a barátnője. Nos, ezt is jobb megtudni most, mint sem később, nem igaz? Több kérdésem azonban nem volt Harryhez, így elkezdtem kitörölni a kis beszélgetésünket. Ezt merem feltételezni egy jelnek vette, hiszen kezeit megint összefonta az én mellkasom előtt s itt-ott csókokkal borítottal el a hajam. Minden alkalommal úgy éreztem, mintha kirázott volna a hideg, azonban ez nem történt meg. Szerettem Harryvel lenni, hiszen így nem éreztem magam egyedül. Jó volt, hogy volt nekem. Totálisan elveszett lettem volna nélküle. 
- Mi az utolsó órád? – Harry felnevetett a fülem mellett, amikor észlelte, hogy éppen kirántott a saját kis világomból.
- Angol, azt hiszem – válaszoltam végül, megkésve egy kicsit – De szerencsére legalább Niall velem van. 
- Mekkora szívás, hogy egy közös óránk sincs – mutatóujja lassan végigsiklott a fedetlen karom bőrén, mely miatt ezúttal kirázott a hideg.
- Így legalább nem tudod elterelni a figyelmem.
- Miért, szerinted elterelném a figyelmed? – hangjában szinte hallottam, ahogy mosolygott. Még csak rá sem kellett néznem. 
- Képes vagy rá.
Ezután elhalt a beszélgetésünk. Én inkább arra próbáltam fókuszálni amiről Liam, Niall és Liam plátói barátnője beszélgettek, így igazán fel sem tűnt, amikor Harry az ujjaimmal kezdett el játszani. Először nevetnem kellett ennek gondolatára, aztán végül is még magamnak is muszáj volt bevallanom, hogy igazán pihentető volt amint cirógatott és néha-néha összekulcsolta az ujjainkat. Őszintén szólva, mindig is meg szerettem volna tapasztalni, hogy milyen egy sráccal lenni. Jobban mondva, milyen egy olyan sráccal lenni, akinek jelentek is valamit. Szerettem volna megtapasztalni az alap dolgokat, mint például amit ott és akkor esélyem volt. Ezen felül szerettem volna egy se vele- se nélküled kapcsolatot, ahol persze egyik sem „csalja” a másikat. És ez alatt nem azt értettem, hogy kihasználni a másikat, csupán… kipróbálni, megtapasztalni újabb dolgokat.

Mikor csengettek, úgy éreztem, mintha évszázadokon keresztül keltem volna fel ültemből. És ha ez nem lett volna elég, Harry úgy viselkedett, mint egy baba. Kezeit felém nyújtotta, ezzel a segítségemet kérve abban, hogy fel tudjon állni. Ebből is végül az lett, hogy én szenvedtem, ő meg nevetett rajtam, melyből kifolyólag én is elnevettem magam, ő pedig azon nevetett, hogy én nevettem rajta. Látszott, hogy péntek volt, és mindketten eléggé fáradtak voltunk. 
- Legszívesebben hazamennék és aludnék – közölte – De nem! Még edzés is lesz ötkor. Szinte nincs is lényege hazamennem.
- Engem haza kell vinned, szépfiú.
- Majd hazagyalogolsz – nevetett fel mit sem törődve azzal, hogy mit mondtam neki – Miért nem maradsz bent velem, hm? – alsó ajkát lebiggyesztette, mire én kuncogtam el magam – Mindig bent maradsz velem. Hiányozni fog a jelenléted.
- Úgy tudtam, hogy eleged van belőlem – indultam meg a tömeg után amint felkaptam a táskámat, s Harry is így tett. Még jó, hogy az angol terme az enyém mellett volt – Legalábbis múltkor azt mondtad, hogy nem vagyok képes lány barátokat találni magamnak, mert, hogy mindig veletek vagyok.
- Tudod, hogy nem úgy értettem – szinte minden második, harmadik szavát egy ásítás követte, és ez elérte azt, hogy nekem is ásítanom kelljen – Te vagy a kedvenc csajom és sosem lesz elegem belőled. 
- Aw, ez édes – mosolyogtam fel rá – De nem. Semmi kedvem ott ülni, mikor aludni is tudnék otthon. Vagy még jobb, enni. 
- Miért nem ettél a szünetben? 
- Niallnek adtam a szendvicsem.
- Amit én csináltam neked? – kérdezte álfelháborodottan mire egy aprót bólintottam – Hálátlan picsa. 
- Beképzelt pöcs. 
- Ha kérhetem, akkor az iskola területén kerüljék a káromkodást – jelent meg mellettem egy tanár, mire vissza kellett, hogy fogjam magam, mielőtt megszólalhattam volna vagy éppen megforgathattam volna a szemeim.
- Elnézést, Mrs. Lyon – kért elnézést Harry szinte azonnal. 
- Elnézve – bólintott jóváhagyásként a nő, majd előrébb ment.
- Mintha mi lennénk az egyetlenek, akik megejtenek egy-egy rossz szót – motyogtam a bajszom alatt, melyet Harry valószínűleg meghallott.
- Újak vagyunk, alap hogy szórakozni fognak velünk. És nem csak a diákok. A tanárok is. 
- Mhm, jobban járnak, ha abba hagyják – válaszoltam szinte azonnal – Na, mindegy, akkor remélem, hogy nap végére szerzel nekem egy embert, aki haza dob. 
- Maradj velem, kérlek – szemeit nagyra nyitotta, ajkait megint lebiggyesztette – Nem szeretek egyedül hazavezetni. 
- Egész héten veled jöttem haza?! 
- Jó, de úgy általánosba. Magányos. Kérlek? Miután hazaértünk, rendelhetünk kínait vagy pizzát, nekem mindegy. 
Egy hasonló hangot adtam ki, mint amikor a vonat pöfékel, majd megforgattam a szemeim.
- Megfogtál – közöltem vele álmérgesen – Jobb, ha betartod az ígéreted, szépfiú. 
- Első nap is betartottam, nem igaz? – megadóan bólintottam mire ő elvigyorodott – Mellesleg miért hívsz mindig szépfiúnak? 
- Oh, nem fogom növelni az egódat, szóval add fel. 
- Nekem mindegy – vont vállat – Amíg én vagyok az egyetlen ezzel a becenévvel, nem izgat a dolog.
- Amúgy sem kellene, hogy érdekeljen. Nem a te dolgod. 
- Mindegy. Később látlak, Hollingsworth.
Összevont szemöldökkel néztem rá fel, miközben ő az ajtófélfának támaszkodott és pimasz mosollyal pásztázta fel az arcom. Automatikusan emeltem fel a kezem és legyintettem a hasa irányába, ezzel is utalva arra, hogy menjen el előlem. Felkuncogott, ellökte magát az ajtóból, nyakam köré fonta egyik karját, majd mintha valami olyast suttogott volna, hogy, „Szeretlek, te kis hülye.” és megcsókolta a fejem tetejét párszor. 

10 megjegyzés:

  1. Istenem!! Annyira cukik *.* Mikor fognak már összejönni?? Várom a kövi részt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aw, hahaha, idővel. ;) Ne aggódj, minden el van már tervezve. :D

      ♥xx

      Törlés
  2. A történeted abszolút valóságos/ élethű komolyan!!!!Simán meg történhet! Nagyon jól írod!! A karakterek meg a személyek cselekedetei is valóságosak. Jók a karakterek. Niall igazán jó barát és nagyon kedves nagyon jó ember ahogy olvasom, Liam is nagyon jó karakter. Peyton és a srácok kapcsolata is nagyon jó egyre mélyebb, nagyobb a barátság közöttük :)) x
    Igazából csak jókat tudok írni a blogodról mert nagyon szeretem olvasni, már nagyon vártam, hogy olvashassam az újabb részt!! x
    Tényleg nagyon jó, jól írod, nem lapos!!! (Már kíváncsi vagyok nagyon Harry "sztoriára" , amiről Niall is említést tett..) x
    Igazából miután elolvasom a részt/részeket nem akarom abba hagyni mindig olvasni akarom az újabbat! :DD Szóval már epedve várom a következő részt!!! :DD x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ah, köszönöm szépen! Nagyon örülök annak, hogy tetszenek a részek, és igazán meglep, hogy csak jót tudsz róla mondani! Bízom benne, hogy a jövőben sem kell csalódnod a sztoriban, sem bennem. :))

      Igazából már én is nagyon várom, hogy kitudódjon Harry múltja, talán éppen ezért álltam rá a heti 3 részre, így minél előbbre kerülünk! :D

      ♥xx

      Törlés
  3. assdghjklKLHASADÉLJGSJDLY
    OMFG
    MI LESZ VELEM TÍZ NAPIG HEYTON NÉLKÜL
    TEJÓÉG IMÁDOM
    HÁT HOGY LEHETNEK ILYEN ÉDESEK
    JÉZUSOM
    ELŐRE MONDOM HOGY ÉN NEM FOGOM KIBÍRNI, HA HAZZÁNAK CSAJA LESZ.
    VAGY HA PEYTONNAK PASIJA.
    BÁR NEM TUDOM MIÉRT, DE ÚGY ÉRZEM, HOGY PEYTON LONDONI PASIJAI KÖZÖTT HARRY LESZ AZ ELSŐ ÉS AZ UTOLSÓ:333
    NAGYON IMÁDOOOOOOOM♥
    MI CUKIK MÁR
    KIBORULTAM.
    OOOOOOKAY
    S-Í-R-O-K
    KOMOLYAN NEM HISZEM EL HOGY NEM FOGOM TUDNI OLVASNI!
    ASDGFGLÉJFDSHKL
    REMÉLEM TE IS KIBÍROD ADDIG A KOMIJAIM NÉLKÜL:((♥

    Ölel,
    Patricia P.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ah, igazán nehéz lesz. :((( Alig várom már, hogy eltudd őket olvasni, pedig még fent sincsenek. :D Viszont tudom, hogy úgy is bepótolod, szóvallll. :3 Heyton meg nem fog elszaladni, talán csak közelebb kerülnek egymáshoz. ;) Majd meglátod egy hét múlva, hahaha. :D

      ♥xx

      Törlés
  4. AWW *-* omagad I-M-Á-D-O-M!!! nagyon várom az következő részt! remélem Hazza táncol még egy kicsit Peyton idegein :D nagyon bírom amikor szadizzák egymást *--* éés egy hét uram atyám az még sok idő.. :( de azért I Luv Heyton!!! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahahaha, köszönöm.♥:) Ne aggódj, lesznek még olyan részek, amikor húzzák egymás agyát. :D Dehogy egy hét! Szerdán már jön az új rész. ;)

      ♥xx

      Törlés
  5. Hey^^ Megjöttem én is :)
    Kezdem a kérdésekkel. A történet teljesen hihető. Nincsenek benne olyan random jelentenek vagy történések amik miatt azt mondanám rá hogy olyan "mesés". Nekem teljesen okés:) A fiúk. Igazán remélem hogy Pay és Niall igazi lelkitárs/legjobbarát /majdnemtesó kapcsolatba fognak kerülni a jövőben. Szerintem sok támaszt tudnának nyújtani egymásnak és szerintem mindkettőjüknek szüksége van erre. Paytonnak legalábbis mindenképpen.
    A rész. Hát már most megdőlt az amit az előző részhez írtam. Szerintem lassan olyan leszek mint az egyik barátnőm aki minden egyes elolvasott könyv után azt mondja hogy az a kedvence. Na én ezekkel a részekkel leszek így szerintem. Mert jelenleg(!!!!!) ez a kedvencem. Harry törődése, a lopott érintések, az hogy úgy viselkedik(nek) mintha együtt volnának. És hogy ez mindenkinek tök természetes. És azt várom hogy mikor vallják már be egymásnak amit éreznek. És ha Harry tényleg azt mondta hogy "Szeretlek te kis hülye" akkor aaawh.
    Egyszerűen imádom a kettejük közötti kapcsolatot. Tudom ezt leírtam már párszor, de sajnos így van sorry, not sorry de nem tudom elégszer hangsúlyozni.(:
    Remélem tényleg hamarosan megtudjuk hogy ki volt Mia és mit tett. ( mert ha valaki ennyire össze tudja törni Harryt akkor valami nagyot kellett művelnie..)
    Niall pedig olyan édes mikor megnyugtatja Payt hogy Harry meg fog nyílni előtte még hogy mióta ismeri sokkal boldogabb^^
    Well most már nem tudom melyik napot várjam, hogy mikor lepsz meg minket újból.... úgyhogy #deolvasnámmár....

    xxHeni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dahahahaha, kezdem a végével, és mondom, hogy a részek most augusztusban még szerda, péntek és vasárnaponként jönnek majd, hiszen egy jó pár rész meg van előre írva, és nem látom értelmét annak, hogy ne tegyem fel, ha már meg van. :D Így legalább előbb eljutunk a kedvenc-kedvenc részeimhez. :D

      Niall & Peyton természetesen formálódik majd még a jövőben, csak úgy, mint Liam & Peyton. És hát a két főszereplőnk, Harry & Peyton is. :) Csak győzd kivárni, míg ezek össze jönnek ugyanis nem fogom nekik megengedni, hogy összejöjjenek olyan egyszerűen hahahaha.:3

      ♥xx

      Törlés