2015. szeptember 25., péntek

38. // Gonosz boszorkány.

Hiii,
Awww, a kis csillagok után, a vége felé a kedvenc kis részem lett. :3 Pedig sosem mondok ilyeneket, hahahaha. :D Ohhh, guyssss. Imádtam visszaolvasni a komikat az előző rész alatt.:3♥ Úgy imádom, hogy ennyire bejön nektek a történet és hogy Heyton is ennyire fave lett. ^^ Igazából eddig nekem is ők a kedvenc főszereplőim. :3 De nem is húzom tovább az időt, jó olvasást. xxx

// Harry Styles

Öt percenként mondtam Peytonnak, hogy igen is hoznunk kellett volna ruhát és náluk kellett volna aludnunk. Ugyanis amikor Jade megkérdezte, hogy maradunk-e, és Peyton rávágta, hogy nem, az anyjával egy kisebb veszekedés alakult ki köztük. Én csak nevetve ültem a kanapén, Jareddel és Mattel az oldalamon, s élveztük a vitát. Végül aztán Pay megadta magát, Jared pedig kölcsön adott pár ruhát nekem.

Peyton ágyában feküdtem, míg ő lent beszélgetett valamiről a szüleivel. Éppen ezért gondoltam arra, hogy addig én is felhívom anyut. Csak hogy minden alkalommal a hangpostára ment a hívásom. Mikor pedig a bátyámat próbáltam megcsörgetni, azt jelezte, hogy foglalt. Szóval lehet, hogy ők ketten folytattak beszélgetést. Végül Gemmára is gondoltam, de basszus. Nem akartam, hogy rossz kedvem legyen. Ha beszélnék vele, tuti, hogy veszekedésbe torkollana az egész, és nincs kedvem a marhaságaihoz.

Egy váratlan pillanatban azonban megcsörrent a telefonom; anya. Hezitálás nélkül felvettem. 
- Mit akarsz? – még ha feküdtem is, akkor is meghátráltam, amikor Gemma hangját hallottam meg anyué helyett. 
- Ugh, nem veled beszélni, az biztos – flegma kommentem még engem is meglepett, de tényleg nem vele akartam társalogni.
Percekkel később motyogást hallottam, majd anya hangja hallatszott a vonal másik feléről. 
- Mi újság Londonban, fiam? – elkuncogtam magam, hiszen ő úgy tudta, hogy Londonban voltam. Bár honnan is vette volna, hogy máshol vagyok.
- Ami azt illeti, Manchesterben vagyok. Vagyunk. Pay szüleinél. 
- Igazán? – hangja meglepettséget tartalmazott és akkor esett le, hogy ő még azt sem tudta, hogy összejöttem a lánnyal – Mit kerestek ott? 
- Úgy látszik elfelejtettem elmondani, de… uh, együtt vagyunk Peytonnal – csend. Még több csend. Semmi reakciót nem kaptam és ez kezdett egy kicsit megrémiszteni – Sajnálom, amiért nem mondtam el csak sosem találtam rá megfelelő időt és…
- Emiatt ne kérj elnézést, Harryt – sóhaja egy kicsit elszomorított, hiszen úgy éreztem, hogy nem boldog a döntésem miatt – Csak arra kérlek, hogy vigyázz magadra. Biztos vagyok benne, hogy Peyton egy tüneményes fiatal hölgy.
- De? 
- Nincs de, kincsem – nevetett fel – Szóval, mikor jöttök látogatóba? 
- Anya, az ő szüleinél vagyunk – emlékeztettem – És szerinted haza mernék menni Peytonnal az oldalamon, amikor van esély arra, hogy Gemma is ott lesz? 
- Egyszer, ha a dolgok köztetek tovább tartanak, mint azt valaha is gondolnánk, és Peyton a családunkhoz fog tartozni, el kell, viselje őt a nővéred. Előbb vagy utóbb találkozniuk kell. 
- Tudod te egyáltalán, hogy miért utálja ennyire? – kérdeztem hirtelen.
- Hogy érted?
- Nos, én is akkor tudtam meg, amikor Trenton át jött hozzánk. Kikotyogta, hogy Gemmának volt egy kis afférja Peyton bátyjával. De persze ebbe Gemma többet gondolt bele, mint kellett volna. És hát amikor Jared, Peyton bátyja, elmondta Gemmának, hogy nem kell már neki többé, ő összeomlott. Gemma valahogy megtudta, hogy jóban vagyok Jareddel, és mivel Jarednek köze van Peytonhoz, ezért Peytont sem bírja. Azt állítja, hogy majd Pay velem is olyan egyszerűen fog végezni, mint Jared Gemmával. 
- Igen, emlékszem, amikor a nővéred könnyek között jött haza anno, és valami srácról hadovált és hogy mennyire megalázta és összetörte őt. Azt viszont nem értem, hogy miért ítéli el Peytont. 
- Hát azt én sem – nevettem fel erőltetetten – Gemma gondolkodhatott volna, amikor Jareddel volt dolga. Elvileg megmondta neki a srác, hogy futó kaland lesz. Viszont azóta neki is állandó barátnője van, akivel boldog. És tudom, hogy Peyton sosem csinálna olyat, hogy egyszer csak úgy ott hagy. Azért ismerem már egy éve, Gemma meg csak a nevét tudja, és hogy köze van Jaredhez. 
- Szeretnéd, ha beszélnék a nővéreddel?
- Anya, az előző alkalommal sem működött. Miben lenne más a mostani? 
- Az információ, amit adtál, segített tisztábban látni a dolgokat. Nem igazán voltam képben ezzel kapcsolatban, de most már lesz mivel visszaszólnom neki és letörnöm egy kicsit a szarvát. Nagyon nem tetszik, hogy ennyire szemtelenül és tiszteletlenül viselkedik veled, és amiért ilyen módon beszél Peytonról. 
- Uh, tedd, amit tenned kell akkor – felsóhajtottam aztán felemeltem a fejem a párnáról, amikor a szobaajtó kinyitódott és egy mosolygós lány lépett be rajta – Viszont most mennem kell, majd még hívlak, rendben? 
- Próbálok egy kis észt vinni a nővéred fejébe – nevetett fel anya, amelyen mosolyognom kellett – Élvezd a Manchesterben töltött idődet, és add át üdvözletem a barátnődnek és családjának. 
- Meglesz. És előre is hálás vagyok, amiért próbálsz egy kicsit segíteni a helyzeten. 
- Ez természetes, kincsem. 
- Később beszélünk, szeretlek.
- Én is szeretlek, puszi! 
Elemeltem a fülemtől a készüléket és megnyomtam a piros kört a képernyő bal oldalán. Peyton rám feküdt, kezeit a mellkasomra tette és arra tette az állát. Meglepett, hogy rám, mert feküdni, hiszen minden alkalommal attól fél, hogy esetleg összenyom a testsúlyával vagy túlsúlyosnak találom. Mikor ez egyáltalán nem igaz, hiszen tökéletes, normális alakja és súlya van. De hát ezt elmagyarázni egy makacs lánynak, szinte lehetetlen. 
- Anyuék azt mondták, hogy holnap egy óra fele érnek haza, de ha késnek, akkor ne várjunk rájuk, hanem menjünk haza. Mert ugye vasárnap lesz és hétfőn suli meg minden egyéb. 
- Köszönöm istenem! Alhatok tizenegyig legalább – hibátlanul ráláttam gyönyörű mosolyára, amikor a fejem mögé tettem a kezeim és összekulcsoltam őket majd rájuk feküdtem, hogy jobban lássak. 
- Uh, anya kérdezte, hogy aludnál-e a vendégszobában? – oh, wow, amikor a szavak elhagyták a száját, több voltam, mint meglepett. 
Minden probléma nélkül elterveztem, amint vele aludnék, erre lehet, hogy külön kell? Basszus. 
- Persze, err, nem gond – zavartan elmosolyodtam – Eh, az rendben lenne veled, ha elmennék gyorsan lefürdeni? 
Nem igazán akartam felkelni, de egy kicsit felhúztam magam azon, hogy nem alhattam vele. És tudtam, hogy kellett egy kis egyedüllét ahhoz, hogy ne keljek ki magamból emiatt. Igazából hülyeség volt az egész, nem értettem, hogy miért turbóztam fel magam ennyire. 
- Harry, ne már – legördítettem magamról Peyton, aki végül háttal érkezett a matracnak. Játékos hangja és nevetése elfeledtette velem, hogy felkaptam a vizet a különalváson – Ne menj még fürdeni, kérlek! Még nem is vacsoráztunk! 
- Uh, nem-nem igazán vagyok éhes. És a fejem is fáj egy kicsit. Lehet, ledőlök vagy valami. 
- Hozzak neked fel gyógyszert? Betakarózhatsz az ágyamban meg minden.
- Nem hiszem, hogy anyud örülne annak – kezemet a tarkómhoz emeltem és kerültem a szemkontaktust a lánnyal.
- Na, kérlek – nevetve kelt fel az ágyból és sétált felém. Becsukta a fürdő ajtót, melyet félig kinyitottam és karjait a derekam köré tekerte – Vicceltem, amikor azt mondtam, hogy anya nem akarja, hogy velem aludj. Szerintem nem igazán érdekli. 
- Gonosz boszorkány – motyogtam szélesen vigyorogva amint felkaptam az ölembe és megindultam vele az ágy felé. Miután lefektettem rá, fölé másztam és a füléhez hajoltam – Na, most vagy kapok egy ultra édes kiengesztelést vagy addig csikizlek amíg be nem pisilsz. Hogy döntesz? 
- Oh, nehogy már te gyere ki jól ebből a csínyből, Tarzan!
- Aw – arcomat elrejtettem a nyakában és mélyen beszívtam az édes illatát – Régen hívtál már Tarzannak. 
- Hiányzott? – karjait megéreztem a nyakam körül csak úgy, mint lábait a derekam körül. Összekulcsolt lábaival lenyomta a fenekem így ránehezedtem a súlyommal bár nem panaszkodott miatta. 
- Egy kicsit – vallottam be és még jó, hogy nem láthatta az arcom, ami egy kicsit felmelegedett és valószínűleg rózsaszín lett. 
- Tudod, beszéltem pár szót Jareddel a nővéredről. 
- Oh, pompás – tekintetem az övébe fúrtam, ujjaimmal a haját rendezgettem mely a takarón terült el alatta – Miről? 
- Csak hogy miért dobta és hogyan találkoztak. Alap dolgokról.
- Na, avass bele – mondtam és egy gyors puszit adtam a szájára. 
- Egy buliban találkoztak, ahol összemelegedtek meg minden. Utána egy hétig összejártak, itt-ott lefeküdtek, de a bátyám részéről nem voltak érzelmek. Ne nézd a tokám – elnevettem magam a nem oda illő megjegyzésen majd lejjebb hajoltam és megpusziltam a „tokáját” mely igazából nem is volt ott – Na, aztán amint letelt egy hét, Jared véget vetett mindennek, ami köztük volt, mert közben összejárt Cameronnal is. Csak hogy felé érzések kötötték. Így hát egyszerűbb volt a választása és érthető is. 
- Egek. Nem hittem volna, hogy Gemma ilyen életmódot élt. Mármint, egy éjszakás kalandok? Mikor is volt ez pontosan? 
- Három, lassan négy éve.
- És a nővérem még mindig nem tette túl magát a történteken? – kérdeztem tőle, mintha ő tudná rá a választ.
- Figyelj, lehet, hogy már túllépett rajta, csak elővigyázatos szeretne lenni velem és veled kapcsolatban. Bár nem mintha én csak azért járnék veled össze, hogy lefeküdjünk. 
- Napsugár, nem történt köztünk semmi. Azon kívül, hogy megujjaztalak. És amúgy ez egy tökéletes indok arra is, hogy miért kell együtt aludnunk. 
- Igazán? – bólintottam mire megforgatta a szemeit – Remélem, megosztod minden hímnemű haveroddal ezt az eseményt.
- Nem hiszem, hogy Liam szeretne róla hallani, Zaynnel nem is beszélek mostanság és Niall? Ő valószínűleg élvezne minden apró kis részletet, de nem adom meg neki az örömöt, hogy megtudja. 
- Még jó – vigyorogva néztem, amint fintorogni kezdett aztán eszembe jutott az előző kis beszélgetésünk.
- Szóval? Kiengesztelés vagy csikálhatlak, ameddig csak akarlak? 
- Szerintem ki vagy engesztelve – felvont szemöldökkel vártam, hogy folytassa – A házamban vagy, kapsz kaját, itt aludhatsz, alattad vagyok. Kell még valami? 
- Ah, ha így nézzük, akkor igazad van – álszomorúságot öltöttem a képemre, mire ő tenyereit az arcom két oldalára helyezte és megcsókolt. Öntelt mosolyra húztam a számat, s így szóltam – Mindjárt jobb.

**

Morogva fordultam át a másik oldalamra és meglepett, amikor nem estem le, hanem a falnak ütközött a testem. Ez megmosolyogtatott, mert egy részem biztonságban érezte magát, de ugyanakkor a hideg fal kellemetlen volt.

Megdörzsöltem a szemeim, ám amikor kinyitottam őket, egy teljesen ismeretlen helyen találtam magam. Kellett egy jó öt perc, mire befunkcionáltam magam, és rájöttem, hogy Peyton szobájában, ágyában feküdtem. Oldalra pillantottam, és ott feküdt mellettem. A hátát mutatta nekem melyet nem fedte a takaró és a póló, amiben aludt, egy kicsit felcsúszott, így az láttatni engedte a derekát. Közelebb csúsztam hozzá, kezemet a dereka köré fontam majd nagy nehezen magunkra húztam a takarót is. Mivel Peyton haja egy rendetlen gombócban csücsült a feje tetején, könnyedén közelebb tudtam bújni a nyakához és lusta csókokkal borítottam el a bőrét. Eddig egyszer sem kelt fel rá azonnal, így amikor megfordult és szinte a nyakamba bújt, egy kicsit meglepődtem, de ugyanakkor élveztem is a közelségét. Lábát az enyémek közé fúrta, a másikat átdobta a derekamon.
Úgy éreztem, ha megszólaltam volna, akkor a pillanatunk totálisan fuccsba ment volna. Imádtam összebújni vele, reggelente főleg. Valamiért különlegesnek éreztem azokat a perceket. Talán saját magamat éreztem különlegesnek? Ismeretlen okok miatt, Peyton elérte, hogy másnak érezzem magam és ezáltal ő is egy egyedi személyiséggé változott az én szememben. 
Hangozzék akármilyen hülyének is, amikor először meghallottam a nevét, egy kicsit elámultam, hiszen nem mindennap botlottam egy olyan lányba, aki Peyton névvel rendelkezett. Ez egy kicsit arra engedett következtetni, hogy ő nem egy mindennapi lány. És valóban merőben más volt azoktól, akikkel már volt dolgom. Jobban mondva találkoztam vagy létesítettem társalgást.


Gondolataimból kirázódtam, amikor megéreztem Peyton ujjait a mellkasomon. Szokatlan volt, amint körberajzolta a madártetoválásom körvonalait, amelyek a kulcscsontom alatt helyezkedtek el. Ugyanakkor kellemes érzés volt, és egy örökkévalóságig el tudtam volna viselni az enyhítő érzést. 
- Azt hiszem ezek a kedvenceim – hangja egy kicsit mélyebb volt, mint a szokásos – És a csillag tetkó a bicepszed belső felén. 
- Mhm. Leginkább azt mondják rájuk, hogy túl fiatal vagyok, és csak elcsúnyítom a bőröm velük. 
- Szerintem igen is illenek hozzád – elmosolyodtam szavai hallatán, szívem megtelt egy fajta melegséggel.
Mikor elhúzódtam tőle egy kicsit, csak, hogy láthassam az arcát, felmordult és a fejére húzta a takarót. Kacagásom töltötte meg a szobát, aztán hirtelen befogtam, hiszen nem csak mi voltunk a házban. 
- Azt mondtad, hogy tovább szeretnél aludni, erre tök korán felkelsz – figyelmen kívül hagytam Peyton megjegyzését, amíg felültem és kiropogtattam a csontjaim – Eww, ez csak akkor jó, ha én csinálom! 
Ezzel felült mellém és ő is elkezdte. Ez alkalommal engem rázott ki a hideg majdnem, tekintve, hogy ki nem állhattam, ha más emberek csinálták. Aztán amikor az ujjaival is megismételte a mozdulatokat, felszólaltam.
- Ugye tudod, hogy ízületi gyulladásod is lehet ettől? 
- Mert ha a hátamat ropogtatom, akkor nem? 
- Gyakorlatilag csak a csigolyáid kerülnek vissza a normális helyükre, szóval nem hiszem.
- Jól van, túl okos vagy, Tarzan! 
Ezután elhagyta a szobát és én egyedül maradtam. Visszadőltem az ágyba, eszetlen mosollyal az arcomon, és vártam, hogy a lány, aki látszólag elrabolta minden józan eszem, visszatérjen. 

6 megjegyzés:

  1. Ahw, a vége a kedvencem!:3♥ Őrületesen édes Heyton momentek, imádjuk őket!:3
    Remélem most már végre Anne tényleg kezelésbe veszi a lányát.:D és séákdljhGKUK alig várom mikor Holmes Chapelbe mennek, ahol IGEN, GEMMA IS OTT LESZ. sjldffléjdhakgk tényleg nagyon várom, idk miért:D
    MEG A VASÁRNAPI RÉSZT, AMI ÁLLÍTÓLAG ANNYIRA NAGYON JÓ LESZ

    Cuppanós:D♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. NEKEM IS AZ A KEDVENCEM. :3 Imádom, amikor Harry így gondolkodik meg cselekszik meg amikor lélegzik. :3 Oh, lol, Anne jobban jár, ha megneveli egy kicsit Gemmát. ;D AH ÉN IS VÁROM, AMIKOR MÁR AZ A RÉSZ LESZ, AHOL MENNEK. Szerettem írni azokat a részeket. :3
      IGEN A VASÁRNAPI NAGYON JÓ LESZ VAGYIS REMÉLEM. :D

      ♥xx

      Törlés
  2. Most komolyan?? Gemma ezért utálja Peyton-t??? Elég gyerekes viselkedés,de ő tudja. :D :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyugalom, van még emögött a dolog mögött más is. :)

      ♥xx

      Törlés
  3. Hi !
    Harry drága nagyon cuki , és én télleg drukkolok nekik , hogy ne egye meg őket Gemma ...(ezt elég vicces elképzelni , de remélem érted hogy gondolo.... ) viszont , remélem , hogy nem fog bekövetkezni az a kratasztrófa , amit béke-nyugalom-szerelem-romantika előz meg ... Mert az ... Olyan szomorú lenne , de ha bekövetkezik , akkor biztos , hogy majd meg siratsz ... Nagyon cukik !!!
    All the love , R♡♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aw, igen, értem mire gondolsz. :D Ne aggódj, annyira azért nincs Heyton ellen. :3 Heyton kapcsolata döcögős lesz a jövendőbeli részekben, de nem kell sokat aggódni amiatt sem.:)

      ♥xx

      Törlés