2015. október 11., vasárnap

45. // Leírhatatlanul boldoggá tett.

Hiii,
40 FELIRATKOZÓ. AKSDJKAJDK.♥
Alright. So. Mindig azt mondom, hogy ez a kedvenc részem, aztán a kövinél is felhasználom ezt a mondatot, BUT ez a rész tényleg az egyik nagy kedvencem. :'D Már nem is tudom mennyi történetembe terveztem, hogy majd írok egy ilyen részt, de sosem jött össze. Egészen idáig. :3 Remélem, hogy tetszeni fog. ;) Jó olvasást. Xx
P.S.: Egy kis shamless promo: csekkoljátok ki az új sztorim, ha még nem volt esélyetek. ;D

// Harry Styles

Egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy jó ötlet volt-e vagy sem. Viszont anya szerette volna, Peyton meg belement. Csak reménykedni tudtam, hogy a nővérem csillapítani fogja magát... anya és Rob kedvéért leginkább.

Ma volt az esküvő. Az esküvő, amikor anya és Rob egybe kel. Igazából nincs vele bajom. Rob rendes pasas, elég jól kiismertem, tudom, hogy anyu jól fog vele járni. Bár az igazat megvallva, nem az rémisztett meg, hogy mi lesz velük, hanem az, hogy Gemma mit fog véghezvinni. Ugyanis biztos voltam abban, hogy nem fog csendben maradni egész végig. Ha lesz esélye, oka, tuti, hogy kinyitja azt a nagy, locsifecsi száját és addig nem fogja be, amíg rá nem tapint egy érzékeny pontra. Vagy nálam, vagy Peytonnál, vagy mindkettőnknél.

Peyton az ölembe fészkelte magát amint a kanapén ültem, és igazából fel sem tűnt. Egészen addig, míg ajkait meg nem éreztem a torkomon ahol édes, apró csókokat hagyott. 
- Mit csinálsz? – kérdeztem nevetve, mire ő csak elbújtatta a kezeit a hónaljam alatt, összekulcsolta őket a hátam mögött és arcát elrejtette a nyakam hajlatában.
- Milyen színű nyakkendő lesz rajtad? 
- Fekete. Miért? 
- Hm, csak kérdeztem – válaszolta – A sárga ruha nem lesz túl… nem oda illő? 
- Baby, csodás leszel, már előre látom. Mindenkinek a nyála fog csorogni, ha meglátnak. 
- Jó, de azért még is egy esküvőről beszélünk. Anyukád esküvőjéről! 
- Bizony ám – helyeseltem vigyorogva – Nem sokára a mienkről lesz szó. 
- Menj a fenébe – nevetett fel majd felemelkedett és rám nézett – Harry, te felfogtad, hogy kivel fogok találkozni? 
- Igen. Felfogtam. Na, és te? 
- Nem éppenséggel. És nem vagy nagy segítség. 
- Mit kellene csinálnom, hogy ne legyél ennyire feszült? Egy közös tusolás? Szex talán? 
- Így sorban megfelel – kacsintott rám amint felpattant az ölemből és a kezem után nyúlt – Gyerünk! 
- Héj, állj már le – nevetve csuktam le a szemeim és döntöttem hátra a fejem – Mióta nyári szünet van, mást nem csinálunk, csak az ágyban meztelenkedünk.
- És? Nem tetszik? Azt hittem, hogy a fiúk élnek-halnak a szexért? Erre kiderül, hogy a lányokkal van így? 
- Az egyszer biztos, hogy te hobbinak tekinted. 
- Akkor csak fürödjünk. Tudod, Peytonnal fürdesz, megspórolod a vizet. 
- Ennek nem tudok ellenállni. Nyomás! – számára váratlanul álltam fel és csaptam finoman a fenekére. 
Sikítás hagyta el a száját, és az emelet felé indult én pedig szinte azonnal követtem őt.

**

Minden ruhadarab fekete volt rajtam, az ingem kivételével, ugyanis az fehéren tűnt ki a sok sötét színből. Még egyszer megigazítottam a nyakkendőmet a tükör előtt állva, aztán felkaptam a telefonom az ágyamról és a zsebembe mélyesztettem.

Az egész banzáj négykor kezdődik eleve, most van fél kettő. Pont oda érünk, talán még előbb is. Izgultam, de még mennyire. Nem csak azért, mert Peyton végre találkozik az egész famíliával, hanem azért is, mert elvállaltam, hogy mondok tósztot. Két napja írtam meg, aztán kidobtam a kukába, ugyanis feleslegesnek véltem. Nem tudtam megjegyezni, olvasni meg nem hiszem, hogy képes lettem volna. Szóval inkább arra gondoltam, hogy majd improvizálok. 
Egy nyugtalan sóhaj hagyta el a számat, amint végül elhagytam a szobámat és az alsószintre igyekeztem. A cipőmet kivettem a szekrényből, mely amúgy eléggé rendetlen volt, hiszen Peyton cipője keveredett az enyémmel. És a helyzet az volt, hogy egyikünk sem volt elég motivált ahhoz, hogy rendbe tegye, így inkább mindig órákat vacakoltunk, mire megtaláltuk a sajátjainkat. Ez a gondolat megmosolyogtatott amint belebújtam a csizmáimba s a konyhába igyekeztem, hogy ihassak. 

Peyton nem sokkal később megjelent, mint mindig, akkor is lélegzetelállítóan. Sárga ruhát viselt, mint az említette. Tökéletesen kiemelte az alakját, barna bőrén szinte rikított a színes anyag. Keresztnyaklánc lógott a nyakában, melyet megfigyeltem, hogy sosem vett le az összeköltözésünk alatt. Bár aztán én beszélek? Én a gyűrűjeimtől sem válok meg esténként és a nyakláncom is mindig a nyakamban díszeleg. Gyémánt karkötő volt a csuklója körül, ha jól emlékszem, Liam vette neki a születésnapjára, a pár fülbevalóval is, mely a fülében díszelgett. Ez igazából egy vicces sztori, ugyanis először én is ugyanezt szerettem volna neki megvenni a szülinapjára, de aztán pár nappal előtte Liam megmutatta nekem így szinte azonnal lemondtam róla. Plusz, ha tőlem kapta volna, akkor túl sablonos lett volna, nem? Valamiért így éreztem, és amikor átadtam neki az én ajándékom, szinte kiugrott a bőréből. Szóval, visszatérve az én csodálatos barátnőmre, egyszerűen lehetetlennek véltem, hogy szavakba öntsem, mennyire tetszett. Főleg hogy nem viselt magas sarkút, mint ahogy arra számítottam. Megmaradt a sajátos kis stílusánál, mely igazán sportos még is szexi és káprázatos volt. Igaz, ha akkor ránéztem, a sportosság eltűnt belőle és helyette egy gyönyörűséges teremtés állt előttem. 
- Hm, eléggé jól összeszedted magad, szépfiú – karjait a nyakam köré tekerte, fejét egy kicsit oldalra biccentette s csókolni való száját egy édes mosolyra húzta. 
- Mondja ezt a világ legszebb lánya – szavaim hallatán fülig pirult és ez olyan hatást keltett, mintha pirosítót használt volna – Szóval, készen állsz? 
- Állok, készen vagyok, mehetünk – ajkaim találkoztak az övével egy röpke csók erejéig, ujjait összekulcsoltam az enyémekkel, aztán felvettem a táskáját a földről – Tudom ám hozni én is. 
- Na, had legyek már olyan igazi barát, oké? – pillantottam rá játékosan, s ő felnevetett majd megforgatta a szemeit. 
- Jól van, azt hiszem, hagyom, hogy kiélvezd magad. 
Győztesen elvigyorodtam és megindultunk kifele. Míg Peyton beült a kocsiba, én a csomagtartóba tettem a táskáját, aztán míg ő kiállt a kapuból, és bezártam azt. Gyorsan helyet cseréltünk és már úton is voltunk. Nos, ez is egy izgalmas kis kiruccanás lesz.

Többször is elkezdtünk énekelni a kocsiban Peytonnal, így a jó hangulatunk már rendezve is volt. Már csak abban reménykedtem, hogy a nővérem nem fog idióta módon viselkedni. Mivel Trenton és tulajdonképpen az egész családja meg fog jelenni, tudtam, hogyha a dolgok rosszra is fordulnának, ő ott lenne, és ezer százalék, hogy helyettem is helyre tenné a tesónkat. Nem csak azért, mert elrontaná anyuék napját, hanem mert jóban lett Peytonnal, és tisztában van azzal, hogy mennyit jelent nekem a lány. 
- Trenton azt mondta, hogy a parkolóban megvárnak minket – értesítettem a lányt, mielőtt behajtottam volna a parkolóba, mely a helyhez tartozott, ahol az esküvő lesz megtartva.
- Az ikrek is velük vannak? – kérdezte izgatottan, mely megmosolyogtatott és bólintottam.
A bátyámék tényleg ott álltak, egy hatalmas, iker babakocsival, mindannyian csinosan felöltözve, míg foglalták nekem a parkolóhelyet. Mielőtt azonban kiszállhattunk volna, Pay keze után nyúltam. Ő mosolyogva nézett vissza rám, s jó kedve egy kicsit megszabadított az idegességtől. Tenyerem végül az arcára simítottam és közelebb húztam őt, hogy megcsókolhassam. Felkuncogott, a szívem pedig repdesni kezdett édes hangjától. 
Trenton már köszöntötte is őt, amint kiszállt a kocsiból és egy hatalmas ölelésbe vonta. Lennon megismételte, aztán attól a perctől kezdve, míg beszélgettem a tesómmal és menyasszonyával, Peyton az ikrekkel volt elfoglalva. 
- Sose hagyd egyedül, mert nem tudod, hogy mit tervez Gemma – morgott Trenton tekintetét egy röpke pillanatra a barátnőmre szegezte majd vissza rám – Peyton egy édes teremtés, hidd el, én sem akarom, hogy Gemma beszóljon neki és lerombolja a kedvét. Főleg, hogy most találkozik anyuval először úgy, hogy együtt vagytok. 
- Ha kell, akkor mi elleszünk vele, hogy tudj anyukáddal lenni és mi egymás – mosolygott rám Lennon – Egész jól kijövök vele, aranyos lány. És mint tudod, Gemma engem sem fogadott el először. Hiszem, hogy Peytonnal is meg fog békélni, ha megtudja, hogy milyen személy is ő valójában. 
- Köszönöm, srácok – mosolyodtam el, számat egy halk sóhaj is elhagyta – Bemegyünk? 
Bólintottak, aztán megfordultak és a babakocsi felé igyekeztek. Váltottak egy pár szót Peytonnal, aztán a lány megindult felém mosolyogva. Ujjait összefűzte az enyémekkel, lábujjhegyre pipiskedett, és megpuszilta az arcom.
- Igazán jó kedvedben vagy, Napsugár. 
- Mhm. A kis csajok feldobták a kedvem – vigyorodott el megint, mire én játékosan lebiggyesztettem az ajkaim – De nálad senki sem tesz boldogabbá, szóval nem kell aggódnod. 
- Örömmel hallom – előrébb dőltem, aztán megcsókoltam a halántékát, csak mert tudtam, hogy imádta – Szeretlek.
- Örömmel hallom – utánozta le az akcentusom megint, amin nevetnem kellett – Én is szeretlek amúgy.
Bátyámék előttünk mentek, Lennon párszor hátra pillantott és vagy felénk kacsintgatott vagy felmutatta a hüvelykujjait. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy tökéletes párja a bátyámnak.

Mikor beértünk a zöld területre, a hely tele volt emberekkel. Sok ismerős jelent meg – bár nem tudom, mit vártam. Idegeneket? Azonban mindenki közül, természetesen sikerült kiszúrnom nővérem grimaszát. Szemeivel végig Peytont követte; még akkor is meg tudtam mondani, állhatott akármilyen messze tőlünk. Idővel megközelített minket és őszintén nem voltam felkészülve rá. Karommal azonnal Peytonért nyúltam, s átöleltem a derekát. Kissé értetlenül, de boldogan mosolygott rám és teljesen váratlanul közelebb lépett hozzám majd a törzsem köré fonta a karjait. Fejét a mellkasomon pihentette, amikor Gemma már csak pár lépésre volt tőlünk. 
- Harry! – nővérem izgatottsága kivehetően hamis volt, szerintem még Peyton is észlelte – Annyira hiányoztál, öcsi! 
Magához rántott egy ölelésbe, mit sem foglalkozva a barátnőmmel. Nem láttam az arckifejezését, de reméltem, hogy nem mutatott semmiféle gyengeséget. Ha Gemma látja rajta, akkor addig böködi, amíg ki nem pukkasztja. És nem akartam, hogy elfajuljanak a dolgok. 
- Gemm, ő itt a barátnőm, Peyton. Pay, ő itt a nővérem, Gemma – ajak harapva mutattam be őket egymásnak, és Peyton meglepően jól fogadta az egészet.
- Örülök, hogy végre találkoztunk – mosolygott a nővéremre negédesen – Annyi minden jót hallottam rólad, és wow, valóban olyan csinos vagy, mint ahogy az öcséd elmesélte. 
Nincs mit tagadni, Gemma tényleg gyönyörű volt. Csak, mint az esetek többségében. Azonban én nem említettem soha életemben semmit Gemmáról Peytonnak. Aztán eszembe jutott minden. Peyton tudja, hogy a nővérem ki nem állhatja őt, ő még is édesen viselkedik vele. Hát persze! A színjátszás az élete! Nem most fog elbukni! 
- Ha jól tudom, ilyenkor szokás megrázni a másik fél kezét, vagy rosszul tudom? – kérdezte ártatlanul Peyton, nagyra nyílt szemekkel. 
- Harry, beszélhetnénk négy szemközt? – pillantott rám Gemma, teljesen figyelmen kívül hagyva Peytont.
- Nem – válaszoltam kimérten – Ha mondani akarsz valamit, mondd Peyton előtt. Nincsenek titkaim előtte. Vagy talán róla van szó? 
Percekig csak bámult rám, később megfordult és elment. 
- Sajnálom – fordultam a barátnőm felé szomorú tekintettel, mire ő csak megvonta a vállát.
- Nem zavar. Nem lehetek szimpatikus mindenkinek, nem igaz? Én megpróbáltam normálisan bemutatkozni, az már nem rajtam múlott, hogy ő mit csinál. 
- Köszönöm – mondtam halkan, apró mosollyal az ajkaimon – Hogy legalább megpróbáltad. Sokat jelent. 
- Ha kell, akkor egész este próbálkozni fogok. Ha ez téged boldoggá tesz majd, megteszek mindent annak érdekében, hogy a boszorka nővéred elfogadjon – pimasz mosoly kunkorodott a szájára, s kedvem lett volna megcsókolni őt. 
- Szerintem már most egy fokkal jobban kedvel. Elvégre, nem ugrott neked azonnal és szerintem azt is látta, amikor megjöttünk és Lennonék öleléssel fogadtak meg minden. 
- Bízzunk benne.

**

A szertartás gyorsan eltelt, így miután mindenki gratulált anyuéknak, az emberek mindenféle megindultak, és képeket kezdtek el készülni a füves területen, ahol asztalok, székek és miegyebek voltak felállítva. Ekkor arra gondoltam, hogy ideje lenne bemutatni anyunak Peytont. Ezúttal már a barátnőmként. Még mindig sokként ért, amikor úgy utaltam a lányra, mint a barátnőmre, de ugyanakkor leírhatatlanul boldoggá tett.

Ujjaimat összefontam Peytonéval, és megindultunk anyu felé. 
- Legközelebb figyelmeztethetnél, hogy mikor kihez viszel bemutatni – morogta a bajsza alatt, mire csak felkuncogtam. Ez valószínűleg felkeltette anya érdeklődését, hiszen tekintete találkozott az enyémmel, arcára széles mosoly ült ki. 
- Kincsem – karjait körém fonta, megpuszilta az arcom aztán eltolt magától – Igazán jóképű lettél. Mit tesz ez a London város veled? 
- Oh, csak jót – nevettem – Anya, ő itt a barátnőm, Peyton. Napsugár, ő itt az anyukám. 
- Azt hiszem, már találkoztunk, de azért most még is csak hivatalosabb – mondta anya – Nagyon örülök, hogy el tudtál jönni.
- Köszönöm a meghívást – válaszolta Pay és szerintem ő is meglepődött, amikor anya átölelte – Csak úgy halkan megsúgom, hogy csak úgy tündököltél amikor végig sétáltál a székek között.
Anya elpirult, aztán ő is megdicsérte Peytont. Éreztem, amint melegség, szeretet áradt szét a testemben, amikor rájuk néztem. Gemma miért nem tudott ennyire elfogadó lenni? Miért kellett megnehezítenie mindent? 
- Oh, uh, mennem kell, fiatalok! – kezdte – Az este folyamán még látjuk egymást. Csak okosan! 
Miután kettesben maradtunk, nem bírtam magammal. Szorosan átöleltem Peytont és ezer meg ezer köszönetet mondtam neki, amiért ennyire csodálatos. Az egész napomat feldobta és még az sem zavart, hogy Gemma nem fogadta el a kapcsolatunkat. Hiszen minden, ami számított nekem, az a szeretet volt, amelyet kaptam az általam szeretett lánytól. Abban már csak reménykedtem, hogy a nővérem esze megjön az idő elteltével ugyanis nem állt szándékomban csak is miatta elhagyni a lányt, aki képes volt elérni, hogy újra bízzak más nőkben és képes legyek szeretni. 

6 megjegyzés:

  1. AÖÄDLKSJHFJGBSALHFASJ
    HÁT MILYEN CUKI RÉSZ LETT ÚRISTEN
    ALKDJHGSAF ANNEEEEEEE
    LSHJKDFGAHFS STYLES FAMÍLIA
    OMFG OLYAN JÓ RÉSZ LETT:3
    NAGYON JÓL LEÍRTAD AZ EGÉSZET, ÉS VÉGIG LÁTTAM MAGAM ELŐTT MINDENT:3
    REMÉLEM AZÉRT GEMMA MAJD MÉG KAP EGY KIS SZEREPET A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN:3
    ALSKJHDGA NAGYON VÁROM A KÖVIT EMBER
    CUPPANÓS♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ohhhhh, nyugalom, ;) Gemma több mint egy részben lesz még. :D Azt hiszem, a szerdaiban már benne is lesz. ^^

      ♥xx

      Törlés
  2. te szentséges, atyaúristen, a világi bicsákok mindenét!
    huh, hihhhhhhhetetlenül imádom minden egyes szavát!
    már harmadjára olvastam újra, és nem tudok betelni vele.
    imááááádommm. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aw, el sem hiszed mennyire örülök annak, hogy így tetszik. :')♥ Köszönöm! :)

      ♥xx

      Törlés
  3. Hi !
    Szóval ...uh... Még mindig nem tudom mi lesz velem a blogod nélkül , de bízok abban , hogy lesz még ilyen fantasztikus műved!!Harry nagyon édes , hogy így izgult , Pey , pedig azért mert ennyire igyekezett !!! Továbbá azt is díjjazom , hogy Harry-anyu(alias Ann) elfogadta Peytont , de Gemma még mindig egy történelmi agyag edény (köcsög :D ) , de (gondolom ...) egyszer ő is megbékél majd ... Nagyon örülnék ha hamarosan lenne még egy eljegyzés , és nem csak az epilógusban annyi lenne , hogy ,,nagyon szép ruhám volt , minden nagyon szép volt..." blabla bla ... És gyorsan a kövit , ugyanis azt hittem meghalok mire felteszed ( hugom 5 . szülinapi zsúrja ... sok kis gyerek :( ) de megérte megvárjam !!!!!,
    All the love , R 🐎♡♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aw, ne aggódj, már van egy új történet, melyet pár héttel ezelőtt közzétettem, és már 5 fejezet fent van. :) Ha gondolod, akkor nézz be, remélem, hogy tetszeni fog. ^^
      Anne már legelsőnek is elfogadta Peytont, szimpatikus volt neki. Ezért amikor Harry bemutatta, mint a barátnője, szerintem Anne is nagyon boldog volt. ^^ Gemma idővel megpuhul, csupán nehezen viseli, hogy az öcsikéje megint összekerült egy lánnyal és esélyes, hogy összetöri megint, valamint a Peyton körüli embereknek sok köze volt Gemmához, tehát ezért is tekint a lányra másként. :)
      Oh, a részek mindig más időben mennek fel, de általában már reggel kint vannak. :D

      ♥xx

      Törlés